Potyond története
A község története
A Rábaköz közepén, Bogyoszló közvetlen szomszédságában fekvő kis település. Közúton autóbusszal a Csorna-Magyarkeresztúr útvonalon érhető el. Csornától DNY-ra 10 km-re fekszik.
Természeti viszonyai a rábaközivel megegyezőek. A Kis-Rába és a Keszeg-ér közti terület sík vidékét agyagos öntéstalaj, öntésiszap borítja. Mélyebben homok- és kavicstakaró található.
Éghajlata kedvező, csapadékban nincs hiány és a napsütéses órák száma magas. Ez kedvez a növénytermesztésnek. Az állattenyésztés visszaesett az elmúlt évtized során, a sertés és baromfitartás főként a saját szükségletek kielégítésére szolgál.
A falut Putund, Pugund, Pogand, Potthond néven nevezik az egykori oklevelek. Legelső említése 1256-ból maradt fenn, Putund néven. Valószínűleg a régi magyar Poton személynév –d képzős származéka. Felmerült a név szláv eredete is a cseh Putimból, de ez nem megalapozott.
1324-ben Pogondi Fülöpről, mint hites emberről történik említés.
1358-ban Pogondi György fia, Miklós Potyondon lévő kúriáját és a Linkó mellett lévő három hold földjét örökjogon átruházza. A Potyondi család tősgyökeres rábaközi család.
1470-1524 Potyondy Benedek prókátor és leszármazottai az 1800-as évekig mint Potyondon született birtokos nemesek vesznek részt Sopron vármegye életében.
1562 –ben Pottyondy Farkas potyondi birtokos vitézül harcolt a török ellen. Fia 1593-ban megvette Kemenes Szent Mártont, ezzel a családnak ez az ága oda telepedett.
1594-ben a török pusztítás egész Rábaközt lakatlanná tette.
1672-ben Potyondi Péternek, Sopron vármegye szolgabírájának nemes voltát Győr vármegye elismeri.
1778-as gazdasági összeírás szerint mindössze 35 pozsonyi mérő búza, 38 mérő rozs és 15 mérő árpa termett Potyondon.
1785-ös népösszeírás 297 lakost számlált meg.
1828-ban éltek Potyondon a legtöbben, szám szerint 425-en.
1847-48-ben befolyt csekély adó (10-10 pengőforint hadiadó és háziadó) a falu szerény gazdasági helyzetét jellemzi.
1851 – Magyarország geográfiai szótára szerint „lakja 160 római katolikus, 300 evangélikus és 30 zsidó. Kicsiny határa áll 195 hold belső és 332 hold külső birtokból. Ugarlás itt nincs divatban. Úrbériség semmi sincs, mert az egészet nemes közbirtokosok bírják.”
A II. világháborúban nyolcan vesztették életüket a fronton. Az önkormányzat 1991-ben állított emléktáblát a tiszteletükre.
1945-ben a földosztáskor 60 holdat mértek ki a petleni részen.
A település 1951-től Bogyoszló Közös Községi Tanács társközsége.
1952-ben 74 taggal megalakult a tsz, melynek működése folyamatos volt. Ez évben villamosították a falut.
1961-ben épült a kultúrház.
1962-ben egyesült a bogyoszlói tsz-szel. Ettől kezdve felgyorsult az elvándorlás, a fiatalok a szomszéd községekben és városokban telepedtek le.
1972-ben megszűnt az iskola, a közigazgatási központ is Bogyoszló község lett.
1990-ben önálló önkormányzat alakult, az igazgatási teendőket a bogyoszlói körjegyzőség látta el.
1991-ben bevezetésre került a vezetékes ivóvíz.
1995-ben épült fel a faluház, amely az orvosi rendelőnek, a polgármesteri hivatalnak, tanácskozó tereknek és színpadnak is helyet ad.
2013. március 1-jétől közös hivatalt alkot Szilsárkány, Dör és Bogyoszló községekkel, melynek székhelye Szilsárkány. Általános iskolások Rábatamásiba, Farádra és Csorna városába járnak. Lakosok mezőgazdasági vállalkozásból is élnek, illetve Győrbe, Csornára, Jánossomorjára, Mosonszolnokra járnak dolgozni.
Építményei közül jelentős az evangélikus templom (1872-ben épült és 1978-ban újjáépítették), a római katolikus Szent László kápolna (1884, 1995-ben újították fel) és a mellette lévő kőkereszt (1875).
Lépjen velünk kapcsolatba!
Mi várja ma Potyondot otthonául választó, vagy hazatérő fiatalokat?
A gondozott utcákon álló, eladó házak közül választó ifjak csendre, komfortra és biztonságra találnak. A csatornahálózat kivételével minden közmű megtalálható a településen. Az utak portalanítottak, a lakosság nagyon odafigyel az előkertek virágosítására.
A tisztaság, a gyönyörű virágok illata és színe kellemes érzéssel tölti el a falun áthaladókat érkezzenek akár kerékpárral, akár bakancsban, vagy lóháton. A gyermekek óvodába és iskolába a szomszédos településekre járnak. Az önkormányzat támogatja a beiskolázást és a felsőoktatási intézményben való továbbtanulást. Helyben működik az orvosi rendelő, a gyógyszert is ide hozza a gyógyszerész. A rászoruló időseket a szociális kapcsolattartó látja el: a bevásárlástól a hólapátolásig mindenben segíti őket.
A kulturális élet központja a faluház; itt gyűlik össze a falu apraja – nagyja a nemzeti ünnepek alkalmából, itt tartják az Idősek Napját, a karácsonyi műsorokat. Hetente kétszer látogatható a könyvtár, ahol Internet-elérhetőség is rendelkezésre áll. A rendezvények szervezéséből és faluszépítésből egyaránt kiveszik a részüket a tűzoltó egyesület és a „Potyond Jövőéjért” Egyesület tagjai. Gyakorlatilag az egész falu, fiatalok és idősek egyaránt, „munkába foghatók” ha például a templom köré fenyőfákat kell ültetni, vagy a temetőt, vagy a világháborús emlékművek környékét kell parkosítani.
A potyondi középületek és azok környezetének esztétikusabbá tételéért lépésről- lépésre tervez beruházásokat az önkormányzat. Az 1990-es évek közepén átadott faluház előtt térköveztek vele szemben szegéllyel ellátott járdát készítettek. A kihelyezett üdvözlő-, útbaigazító táblák is a helyiek vendégszeretetéről tanúskodnak. Potyond június utolsó hétvégéjén a legmosolygósabb, amikor a falunapra – ötévente az elszármazottak találkozójára – sok- sok vendég érkezik.